A SIPO.hu cookie-kat használ statisztikai és a felhasználói élmény javítása érdekében. A SIPO.hu oldal használatával Ön elfogadja a cookie-kat és adatvédelmi szabályzatunkat.
Menü

Az orvos válaszol: antibiotikumok – tények és tévhitek

Az orvos válaszol: antibiotikumok – tények és tévhitek

Otthoni házi patikánkkal, hogyan gyógyíthatjuk helyesen magunkat? Mi van akkor ha a "nagyi rég bevált receptje" már nem segít? Vajon a megmaradt antibiotikumok és egyéb medicinák segítségünkre lehetnek gyógyulásunkban? Mik a legelterjedtebb természetes gyógymódok a megfázás tüneteinek enyhítésére? Dr. Cser Anitával, az Aniron Egészségközpont háziorvosával most utána járunk, hogy mit is kell tennünk, ha már nem segítenek a házi praktikák.

 

A légúti megbetegedések, az influenzás időszak kellős közepén járunk és ilyenkor egyre több ember maga szeretné kezelni a problémáit, ahelyett, hogy orvoshoz fordulna. Ezzel nincs is baj, amíg „nagyi receptje” hatásos, de mi van akkor, ha az nem segít? Az otthoni házi patikánkkal, megmaradt antibiotikumokkal többet árthatunk magunknak, mint gondolnánk.

 

- Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor forduljunk orvoshoz?

- Megfázás, nátha, de még influenza esetén is jobb, ha otthon kúráljuk magunkat. Az orvosi rendelők váróiban esetleg egyéb fertőzést is összeszedhetünk. A fertőzések 70-80 %-a vírusos eredetű, amire nem hat az antibiotikum. Kezelése a tünetek enyhítésére, lázcsillapításra korlátozódik, emellett pont a pihenés lenne fontos. Amennyiben táppénzre van szükség, telefonon értesítse a háziorvosát, aki tájékoztatja a további teendőkről.

Amennyiben 3-4 nap után a láz nem szűnik, vagy visszatér, a panaszok erősödnek, új tünetek (pl. arcfájdalom, fülfájás, hátfájdalom, erősödő köhögés, nehézlégzés, fulladás, általános gyengeség), már bakteriális felülfertőződés, szövődmény kialakulása valószínű, ekkor érdemes felkeresni a háziorvost rendelési időben (nem az ügyeletet!).

Azoknak, akik krónikus betegségben szenvednek (főként szív-, tüdő-, vesebetegség, cukorbetegség, immunrendszert érintő betegség vagy kezelés) a betegség kezdetén érdemes, lehetőleg előre egyeztetett időpontban felkeresniük háziorvosukat.


- Mikor feltétlenül szükséges antibiotikumot szednünk?

- Elhúzódó betegség felveti szövődmény kialakulásának lehetőségét. A kiegészítő vizsgálatokkal (vérvétel, Röntgen)  igazolt szövődmény (arcüreg gyulladás, középfül gyulladás, gennyes vagy tüszős mandula gyulladás, tüdőgyulladás) esetén mindenképpen antibiotikum szedése szükséges.
 

- Milyen általános szabályai vannak az antibiotikum szedésnek?

- Antibiotikumot mindig megfelelő dózisban és megfelelő ideig kell szedni. A dózist a gyógyszer felírásakor az orvos általában elmondja, ill. a patikában ráírják a dobozra. Az antibiotikumok kiszerelése általában annyit tartalmaz, amennyi ideig szedni kell a gyógyszert – tehát nem maradhat belőle. Bizonyos esetekben azonban akár 10-14 napig is, ritkábban még tovább szükséges az antibiotikumot szedni. Erről szintén a kezelőorvos tesz javaslatot általában a kontroll vizsgálaton észlelt tünetek alapján.
 

- Milyen mellékhatásai lehetnek ezeknek a szereknek és mivel segíthetünk kivédeni ezeket a hatásokat?

- Az antibiotikumok legismertebb mellékhatása a hasmenés, amit azáltal okoznak, hogy nemcsak a kórokozó baktériumokat, de a hasznos bélbaktériumokat is kiölik. Ezek pótlása probiotikumokkal lehetséges. Ezzel megelőzhető, ill. mérsékelhető a hasmenés. Probiotikumot nemcsak az antibiotikum szedése során, de azt követően 1-2 hétig még érdemes szedni.

Hasonló okból a hüvelyben levő normál flórának a kiölése révén az ott levő gombák elszaporodásával kellemetlen panaszokat okozhat, melyre gomba elleni, helyileg ható készítmények állnak rendelkezésre.

Ritkán bizonyos antibiotikumok (főként penicillin származékok) allergiás reakciót válthatnak ki, melyek észlelésekor a lehető leghamarabb fel kell keresni a háziorvost, esetleg az ügyeletet, ill. az antibiotikum szedését abba kell hagyni.
 

- Milyen veszélyei vannak az otthoni, megmaradt antibiotikumok beszedésének?

- Az otthon megmaradt antibiotikum arra késztethet bárkit, hogy saját magát gyógyítva beszedje. Ez csak akkor probléma, ha nem volt szükség antibiotikumra, például vírusfertőzésben. Ekkor a normál száj-, bél-, hüvelyflóra kiölésével valódi kórokozó baktérium, gomba megtelepedéséhez biztosítunk helyet a nyálkahártyán, ami további antibiotikum, vagy gomba ellenes készítmény szedését teszi szükségessé. Ilyenkor 2-3 antibiotikum egymás utáni beszedése azt a látszatot kelti, hogy nagyon nehezen gyógyuló betegségről van szó. Pedig valójában magunknak köszönhetjük a második, esetleg harmadik antibiotikum kúrát, és a mellékhatásokkal is közérzetünket rontjuk, gyógyulásunkat nehezítjük.

Ezen kívül a gyakori, indokolatlan antibiotikum szedésével a baktériumok gyorsabban kialakíthatnak olyan védekező mechanizmusokat, amikkel ellenállnak az antibiotikumnak. Ez a baktériumok  antibiotikum elleni rezisztenciája, ami egyre több antibiotikum esetében sajnos már tapasztalható. Ha ezen az úton haladunk, idővel nem lesz a bakteriális fertőzésekkel szemben ellenszerünk!
 

- Miért félnek sokan az antibiotikumoktól?

- A fent említett mellékhatások, indokolatlan antibiotikum szedés okozta kellemetlenségek korábbi átélése sokakban bizalmatlanságot szül az antibiotikumokkal szemben.
 

Kincses Gábor - SIPO Patikák




EZEK TÉGED IS ÉRDEKELHETNEK:


Vérnyomáscsökkentő botrány: kérdések és válaszok

SIPO Úti Notesz - Utazni készül? Készültünk pár tippel

Szakértő segítség: Hidratálás kívül-belül: miért fontos?

A termálvíz ereje: A francia vulkánok szívében született csoda

Mi történik a bőröddel, ha alszol?

Szakértő sminktippek pattanásos bőrűeknek  

C-vitamin az arcápolásban - Hogyan segíthet fáradt arcbőrünkön a C-vitamin? 

4 tápanyag az egészséges és gyönyörű hajért

Hajápolási program a dúsabb hajért